Bármennyit is tudunk a bennünket körülvevő élővilágról, még a jól ismert állatok is okozhatnak meglepetéseket különleges tulajdonságaikkal.
A hatalmas kolóniákban élő hangyák nagyon szorgalmasak, és gyűjtögető útjaik során hihetetlen távolságokat képesek megtenni. Azért, hogy visszataláljanak a bolyba, szagferomonokat termelnek, és ezeket Ariadné fonalaként maguk után húzva segítik egymást a tájékozódásban. Furcsaság, de tény: nem mennek át a krétával húzott vonalon!
A tücsök, mely ciripelésével tölti be a nyári estéket, a térdével hall. Nincs rá magyarázat, pedig igaz: a kacsák hápogása nem visszhangzik.
A patkányok, és a lovak nem tudnak hányni, ugyanis gyomruk anatómiai felépítése és pozíciója ezt megakadályozza. A patkányok emellett a legintelligensebbek az összes rágcsáló közül. Könnyen tanulnak, és nehéz őket megmérgezni.
Ha gyanús élelmet találnak, akkor maguk közül kijelölnek egyet, „aki” előkóstolóként megeszi a csalit. A továbbiakban, ha neki bármilyen baja is esik, akkor a többiek nem fogják azt megkóstolni. Foguk egész életükben nő, így állandóan rágcsálniuk kell valamit, hogy koptassák őket.
A lovaknak, és a galamboknak nincs epehólyagjuk. A kenguru hátsó lábain ugrálva közlekedik, ugyanakkor hátrafelé nem képes menni. A hernyónak 1300-zal több izma van, mint egy embernek.
A medveállatka (Tardigrade) mikroszkopikus teremtmény, és általában a fűszálak, és a levelek végén összegyűlt harmatcseppben él. Ha a csepp elpárolog, akkor sincs semmi baj, a medveállatka „téli álomba” szenderül, egészen addig, amíg újra el nem kezd esni az eső. Ha víz éri, rögtön feléled, még akkor is, ha erre csak 100 év múlva kerül sor!
A víziló mama teje élénk rózsaszín, és igen gazdag fehérjében. A baglyok hallása olyan éles, hogy 20 méterről is észreveszik, ha egy rágcsáló megzörrent egy faágat vagy száraz levelet. A csaucsau kutyák nyelve kék színű, a kis dalmaták pedig teljesen fehéren, pöttyök nélkül jönnek a világra. A foltok csak később, néhány hetes korban kezdenek el kialakulni.
Sem az oroszlán, sem a tigris nem eszik meg olyan állatot, amit villám sújtott halálra. A kutya szája és fogai kétszázszor tisztábbak, mint egy emberé, pedig ők nem is mosnak fogat, igaz, többnyire édességet sem fogyasztanak.
Ha egy polip az éhhalál szélén áll, akkor megeszik néhányat a karjai közül, amelyek aztán később újra visszanőnek. A csapdába esett róka képes lerágni, és ezáltal amputálni a saját lábát, csakhogy szabaduljon.
A krokodil gyomorsava olyan erős, hogy még az acélt is képes megemészteni. Ha áldozatát nem tudja egészben lenyelni, akkor megragadja annak valamelyik részét, majd hihetetlen sebességgel saját tengelye körül elkezd forogni, így jó darabot ki tud szakítani áldozatából. Más állatokat egyszerűen a víz alá nyom, és nem engedi őket levegőhöz jutni, így azok egyszerűen megfulladnak.
A kékbálnának még a nyelve is nehezebb, mint egy elefánt. Az átlagos papagáj intelligenciáját egy ötéves gyerekével azonosra becsülik. A sasok akár 5 kilométer magasságból is észreveszik az apró rágcsálót a mezőn.
A vadászmenyét 20 órát alszik egy nap, míg a szarvas kevesebb, mint 5 percet. A disznó az egyetlen olyan állat, amely képes leégni a napon.
Az elefánt az egyetlen olyan négylábú, amely nem tud ugrani. A nagy forróságban a vérerekkel sűrűn átszőtt füleivel legyezgeti magát, és így hűti felhevült testét. A cickányok saját testsúlyuk háromszorosát eszik meg – háromóránként.
A csótány több, mint fél óráig képes visszatartani a lélegzetét, és több, mint 3 hétig marad életben azután, hogy levágták a fejét. A macska hatszor jobban lát a sötétben, mint az ember. A zsiráfnak, annak ellenére, hogy nagyon hosszú a nyaka, ugyanannyi nyakcsigolyája van, mint egy kisegérnek, azaz hét.
A struccoknál a több tojó által egy fészekbe lerakott tojásokat a hím kelti ki, és a kikelt kis struccokra is ő vigyáz. Az anyanyúl egy nap csak egyszer szoptatja kicsinyeit, alig egy percig, teje ugyanis nagyon tömény, és koncentrált.
A szíriai aranyhörcsög vemhességi ideje a legkevesebb, mindössze 16 nap. Ennyi idő kell a petesejt megtermékenyítésétől a csupasz és vak embrió megszületéséig.
Kép forrása: Freepik.com
Forrás: MTI Archívum / Szerző: Dr. Sütő András
