Az elmúlt néhány évben igazán népszerűvé vált a különlegesen szép lombozattal díszítő tarkalevelű japán fűz (Salix integra ‘Hakuro-nishiki’), mely eredetileg egy lombhullató cserje, a kertészetek azonban magas törzsre oltva forgalmazzák.
A Japán, Kína, Korea és Oroszország területén is őshonos növény, egy díszes lombozatú, kompakt méretű kis fa, mely ráadásul lassan is növekszik, így kisebb kertbe, előkertbe vagy dézsába ültetve is kertünk dísze lehet.
1,5-2 méteres magasságával tényleg nem foglal sok helyet, így akár légvezeték alá is ültethető, a kertben pedig mindenképp kiemelt helyre, szoliterként ültessük, hogy érvényesülhessen szépsége. De mitől is annyira különleges a japán fűz?
A japán fűz koronáját felfelé álló vesszők alkotják, melyeken hosszúkás alakú, rózsaszín tarka levelek sorakoznak. Az idő múlásával a levelek, először krém-fehér foltossá, majd zölddé válnak, hogy aztán ősszel sárga színben játsszanak.
A tarkalevelű japán fűz, még lombhullás után is díszít, ekkor ugyanis láthatóvá válnak, vöröses árnyalatú vesszői. Kétlaki növény, tavasszal, még a levelek előtt jelennek meg barkái, de ezek nem különösebben díszesek.
Ha szeretnénk ezt az érdekes növényt sikerrel nevelni a kertünkben, akkor érdemes először megismerkednünk az igényeivel, valamint a fontosabb gondozási tudnivalóival is. Lássuk, mit érdemes tudni!
A japán fűz igényei, ültetése és gondozása
A japán fűz fényigényes növény, mely bár tolerálja a félárnyékot is, legjobban napos, világos fekvésbe érzi magát. A talaj típusára nem igazán kényes, ha semleges vagy enyhén savanyú, jó vízáteresztő képességű, nyirkos talajba ültetjük, szépen fejlődik majd.
Rendszeres öntözést igényel, földjét tartsuk nyirkosan az öntözések során. Kora tavasszal gondoskodjunk tápanyag-utánpótlásról is, ehhez megfelelő a műtrágya és a növény töve köré leásott komposzt is. Amennyiben szeretnénk a növényt alakítani, úgy a metszést szintén kora tavasszal vagy a tél végén végezzük el.
A japán fűz kártevők és betegségek szempontjából nem tartozik a legellenállóbb dísznövények közé, számos betegsége és kártevője ismert. Kártevők közül a levéltetvek, takácsatkák valamint a csipkéspoloskák is károsíthatják, míg a betegségek közül a lisztharmat, levélrozsda, levélfoltosság és a baktériumos gyökérgolyva is előfordulhat.
Első lépésként próbáljuk meg eltávolítani a fertőzött ágakat, ha ez nem vezet eredményre, akkor vessük be a kártevők ellen rovarirtó szert.
A japán fűz szaporítása
A japán fűz saját részre vagy ajándékozás céljából is egyszerűen szaporítható dugványozás segítségével, a levágott vesszők ugyanos földbe ültetve szépen meggyökeresednek.
A dugványozáshoz a tavasszal vágjunk le nagyjából 20 cm hosszú vesszőket, és ezeket ültessük el, nyirkos, jó szerkezetű, tápanyagban gazdag földdel töltött cserepekbe. Ha a cserepek alján látjuk megjelenni a gyökereket, akkor átültethetjük a fiatal növényeket.
Bízunk benne, hogy tanácsaink hasznosak voltak a japán fűz gondozásához. Sikeres kertészkedést kívánunk!
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Wouter Hagens
