Az ingatlanvásárlás az egyik legjelentősebb befektetés valamennyiünk életében. Vágjunk bele teljesen önerőből vagy hitel segítségével az adásvételbe, minden esetben nagyon körültekintően kell eljárni, hiszen jelentős összegekről van szó, egy kisebb figyelmetlenségnek akár millió forintos következményei is lehetnek.
Ugyanakkor kellő odafigyelés mellett elkerülhetjük azokat a buktatókat, amelyek a vásárlás menete során felmerülhetnek. Mostani bejegyzésünkben megnézzük 3 olyan mozzanatát a lakásvásárlásnak, amely során adott a hibázás lehetősége.
Mire kell figyelni lakásvásárlás során?
Az ingatlan adásvételi szerződés tartalmát és alaki követelményeit a jogszabályok szigorúan szabályozzák, az ügyvéd részvétele a szerződési folyamatokban a törvény erejénél fogva kötelező. Ugyanakkor buktatók a szerződéskötést megelőzően, illetve azt követően is előfordulhatnak, amikor jellemzően nem támaszkodunk ingatlan ügyvédre.
Tipikusan ilyen helyzet lehet, ha nem ismerjük a foglaló és az előleg közötti különbségeket, nem dokumentáljuk megfelelően az előre átadott pénzösszegeket, vagy nem győződünk meg az ingatlan tehermentességéről. Nézzük is meg a leggyakoribb buktatókat és mindazt, amit megtehetünk ezek elkerülése érdekében!
Előleg vagy foglaló? Ismerjük a különbséget!
Az előleg gyakorlatilag egy adásvétel első részlete, amely beszámít a későbbi vételárba vagy visszajár a vevő részére, ha az ügylet később mégsem menne végbe. A foglaló egy kicsit bonyolultabb jogintézmény: ha létrejön az adásvétel, a foglalót szintén beszámítják a vételárba.
Ha viszont a szerződéskötésre nem kerül sor, akkor attól függően alakul a foglaló sorsa, hogy a szerződéskötés elmaradása melyik félre vezethető vissza: ha a vevőre, akkor elbukja az átadott foglalót, ha pedig az eladóra, akkor kétszeresen köteles visszafizetni az átvett összeget a vevő részére.
Ezért nem mindegy, hogy foglalót vagy előleget adunk át: hasonló szerepet töltenek be, a vételi szándékunk komolyságát jelezhetjük segítségükkel. Ugyanakkor a foglaló jobban megköti a kezünket arra az esetre, ha később egy kedvezőbb ajánlattal találkoznánk.
Amennyiben ezt elfogadjuk, akkor a korábban átadott foglalót elbukhatjuk: ennek mértéke pedig akár az ingatlan értékének 10%-a is lehet, így jelentős összegnek mondhatunk búcsút.
A legjobb, ha ingatlan ügyvéd segítségére támaszkodunk, de ennek hiányában is sokat tehetünk a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében. Fontos, hogy minden átadott pénzösszeget pontosan, írásban dokumentáljunk, amiből egyértelműen kiderül, hogy arra foglaló vagy előleg formájában került-e sor.
A dokumentumban emellett rögzítsünk minden fontos körülményt, akár az ingatlan tehermentességére vonatkozó eladói nyilatkozatot vagy a vételárban történt megegyezés tényét.
Ellenőrizzük a tulajdoni lapot!
Az ingatlan ügyvéd a szerződéskötés során ellenőrzi a földhivatali nyilvántartást, ugyanakkor évente kétszer ingyenesen, más esetben pár ezer forint ellenében mi is lekérhetjük a tulajdoni lapot. Amennyiben komolyak a szándékaink és hajlandóak lennénk akár előleg vagy foglaló átadására is, érdemes elvégezni az ellenőrzést. Ha meggyőződünk arról, hogy a tulajdonos vagy az ő megbízásából eljáró személy kínálja eladásra a lakást, jó eséllyel elkerülhetjük a szélhámosokat.
A tulajdonos vagy a tulajdonosok személye mellett a tulajdoni lapból azt is láthatjuk, hogy valóban tehermentesen kínálják-e az ingatlant eladásra. Az esetleges jelzálog fennállása mellett pedig bármilyen más jogosultság meglétét is ellenőrizhetjük, például, hogy terhelt-e az ingatlan haszonélvezettel vagy más használati jogosultsággal.
A birtokbavétel
A birtokbavétel az ingatlanvásárlás záróakkordja, amikor már létrejött a szerződés a felek között és legalább a vételár első részlete megfizetésre is került. Ekkor az eladó jelképesen átadja a vevő számára az ingatlan kulcsait, ezzel mintegy szimbolizálva a tulajdonjog átszállását.
Azonban ezekben a boldog pillanatokban is figyelmesnek kell maradnunk és az átadás átvétel menetét a birtokbaadási jegyzőkönyvben rögzíteni.
Ebben minden esetben szerepeljen a közüzemi mérőórák állása, azok gyári számával együtt, hogy később ne kelljen fizetnünk az eladó korábbi fogyasztásai után. A jegyzőkönyvben rögzítsük, ha kiürített állapotban vesszük át a lakást, ha pedig bizonyos berendezési tárgyak minket illetnek, akkor ennek tényét.
A birtokbavétel során kérjük az eladótól a közüzemi nullás igazolások bemutatását, amelyek bizonyítják, hogy nincsen lejárt tartozása a szolgáltatók felé, illetve annak igazolását is, hogy az ingatlanból mindenki kijelentkezett, az nem maradt székhelye vagy fióktelepe egyéni cégnek és gazdasági társaságnak sem.
Végül pedig a kulcsok mellett vegyünk át valamennyi, ingatlannal kapcsolatos dokumentumot, például egy társasház esetén az alapító okiratot, bizonyos engedélyezési dokumentációkat, esetleg a közüzemi mérők hitelesítési jegyzőkönyveit.
Kép forrása: 123rf.com
Hirdetés (X)
