Ma már elképzelhetetlen egy családi ház megfelelő szigetelés nélkül. Egy környezettudatosan kialakított épület homlokzatát, födémét, lábazatát és aljzatát is szigetelni kell annak érdekében, hogy komfortos, költséghatékony és környezetbarát otthonra tegyünk szert. De pontosan milyen szigetelőanyagok vannak, melyiket milyen esetben érdemes használni?
A szigetelőanyagok között találunk táblás, bálás kiszerelést és fújható szigetelést is. Az építőiparban azokat az anyagokat nevezzük hőszigetelőnek, amelyeknek hőátbocsátási tényezőjük légszáraz állapotban 0,2 – 0,25 W/(mK) értéknél kisebb.
Laikusként elég annyit tudnunk, hogy minél alacsonyabb a hőátbocsátási tényezője egy anyagnak, nekünk annál jobb lesz az otthonunk hőtartása. Vagyis télen kevesebb hő szökik ki az épületből, nyáron viszont kevésbé melegszik fel a házunk.
Természetesen a megfelelő szigetelőanyag kiválasztása mellett fontos szempont, hogy jók legyenek a nyílászárók és az automatizált, modern fűtéstechnikára is gondolnunk kell ahhoz, hogy valóban költséghatékony, környezetkímélő módon üzemeljen az épületünk.
Az alacsony hőátbocsátási tényezőn kívül van még néhány szempont, aminek egy hőszigetelő anyagnak meg kell felelnie. Az egyik a szilárdsága: el kell bírnia a rá ható terheket és a saját tömegét anélkül, hogy alakváltozáson menne keresztül. És az sem árt, ha nehezen nedvesedik, vagy egyenesen ellenáll a nedvességnek, könnyen lehet vakolni és a kártevők (gombák, rovarok) sem érzik jól benne magukat.
Nézzük részletesebben, milyen követelményeknek kell megfelelniük a szigetelőanyagoknak!
Alacsony hővezetési tényező
Az anyagokat osztályozhatjuk hővezetési tényező alapján. Minél alacsonyabb a hővezetési tényező vagy hőátbocsátási tényezője egy anyagnak, annál alkalmasabb lesz hőszigetelőnek.
Legyen közömbös a nedvességgel szemben!
Ha higroszkopikus egy anyag, akkor nem fogunk tudni vele szigetelni. A cél, hogy a szigetelőanyag lehetőleg viselkedjen közömbösen a nedvességgel szemben. A víz több szempontból is gyöngíti a hőszigetelőképességet.
Közömbösség a rágcsálókkal, gombákkal
A rágcsálók és a gombák gonoszul el tudnak bánni egy szigetelőanyaggal. Vagyis ha otthont talál magának a szigetelőben akármilyen kártevő, akkor gyorsan leromlik az anyag minősége, szigetelőképessége, ezért fontos, hogy ne legyen vonzó a szigetelőanyag ezeknek a kártékony állatoknak, gombáknak.
Legyen terhelhető!
Ez nem minden szigetelőanyagra igaz, de ha lépésálló szigetelést tervezünk például a padlásra vagy a padló alá, akkor lényeges, hogy a terhelés hatására ne roppanjon össze az anyag, hiszen úgy elveszíti hő- és hangszigetelő tulajdonságát.
Kémiai, fizikai stabilitás
Ez alapvetően a hőingadozásra vonatkozik. Vagyis a szigetelőanyagnak nem szabad összemennie, kitágulnia azon hőmérsékleti viszonyok hatására, amelyek érni fogják a felhasználás során.
Legyen könnyen kezelhető!
Ez látszólag csak a kivitelező problémája, de gondoljunk bele megrendelőként, jobban örülünk egy olyan szigetelőanyagnak, amit gyorsan, könnyen el lehet helyezni. Ezzel csökken a munkaórák száma és valószínűleg kevesebbet is kell fizetnünk a szakembernek.
A bálás vagy táblás kiszerelésű anyagokat könnyebb kezelni, egyszerűen el lehet helyezni pl. a padláson vagy az oldalfal szigetelése során. Azonban vannak olyan problémás területek, zugok, cikk-cakkok, ahová a bálás szigetelőanyaggal csak nehézkesen tudunk beférkőzni, ezekben az esetekben javasolt a fújható szigetelés alkalmazása.
Hogyan csoportosíthatjuk a szigetelőanyagokat?
A hőszigetelő anyagokat szálas, pórusos és ömlesztett anyagok szerint csoportosíthatjuk. A pórusos esetben olyan üreges szerkezetről beszélünk, amelyben különböző elhelyezkedésű és méretű pórusok találhatóak és a levegő ezekben a pórusokban szigetelő anyagként működik (pl. műanyag habok, parafa).
Az ömlesztett anyagok esetében az anyag szerkezetében a szemcsék között pórusok alakulnak ki, illetve a szemcsék porozitása miatt lesz jó hőszigetelő képessége (pl. perlit, perlitbeton).
Üreges szigetelő anyagok
Ha szigetelőanyagról beszélünk, a legtöbbünknek azok a hungarocell lapok jutnak eszünkbe, amelyekkel a homlokzati szigetelést végzik. Ezek a lapok az üreges szerkezetű habok közé tartoznak, ezeket a szigetelő anyagokat pórusképző gázok felhasználásával állítják elő.
A habok a cellák közé beszorult levegő miatt képesek jó hőszigetelőként működni. A cellaszerkezet lehet zárt vagy nyitott. A zárt szerkezetűeknek gyakorlatilag nincs vízfelvételük. A nyitott pórusszerkezetű haboknak a hőszigetelés mellett jó a hangelnyelésük is.
Műanyagok közül szinte mindegyiket lehet habosítani, a gyakorlat szempontjából azonban a polisztirolnak és a poliuretánnak van kiemelt jelentősége.
Polisztirolhab termékek
A polisztirolhab az egyik legelterjedtebb hőszigetelő anyag. Előhabosított polisztirolgyöngyből készítik. Elsősorban homlokzati hőszigeteléseknél nagyon elterjedt, mivel könnyen lehet vele dolgozni és költséghatékony módszer. Ragasztással és dűbelezéssel rögzítik a homlokzatra.
A lábazati szigeteléseknél egy erősített, a nedvességnek ellenállóbb polisztirol lapokat alkalmaznak. Megfelelően kivitelezett rendszer esetén hosszú élettartamra számíthatunk. Előnyei: jól hőszigetel, kicsi a súlya, egyszerűen szállítható, könnyen formázható, egyszerű a beépítése, költséghatékony megoldásnak számít, szinte valamennyi falszerkezetre alkalmazható, terhelhető és lépésálló kivitelben is elérhető.
Az expandált polisztiroltömb hővezetési tényezője 0,030-0,040 W/mK, testsűrűsége 12-40 kg/m3 között van. Ez a hőszigetelő anyag nem áll ellen a különböző savaknak, szerves oldószereknek, ásványolajoknak stb. A polisztirol habok nehezen éghetőek.
Az extrudált polisztirol hővezetési tényezője 0,025-0,027 W/mK, testsűrűsége 25-45 kg/m3 között van. Az anyag finom, teljesen zárt cellákból épül fel, sima felületű és mérettartó. Az extrudált termékek hőszigetelő képessége jobb, szilárdsága nagyobb, vízfelvétele pedig kisebb, mint az expandált terméké.
Felhasználása elsősorban hűtőházak teherhordó födéméinek, fordított tetőszerkezetek, illetve nagyobb terhelésnek kitett szerkezetek hőszigetelésekor történhet. Ez a hőszigetelő anyag nem áll ellen a különböző savaknak, szerves oldószereknek, ásványolajoknak stb.
Grafitos polisztirol
A grafitos polisztirol hőszigetelések fokozottabb hőszigetelő képességgel bírnak mint a hagyományos fehér hungarocell szigetelőanyagok. Paramétereikben hasonlítanak a sima, fehér polisztirol szigetelőanyaghoz, de ugyanabban a vastagságban mintegy 20%-kal jobb hőszigetelő képességgel bírnak. Főleg homlokzati szigeteléshez használják.
Szálas hőszigetelő anyagok
A szálas hőszigetelő anyagoknál az összesűrített elemi szálak közé szorul be a szigetelésért felelős levegő. Léteznek salakból, kőzetekből, üvegből olvasztásos eljárással létrehozott szálas hőszigetelő anyagok. Szálas hőszigetelő anyagok közé tartoznak a különféle gyapotok: üveggyapot, ásványgyapot, kőzetgyapot, bazaltgyapot, salakgyapot.
Az egyik legnépszerűbb szigetelő a kőzetgyapot alapú szigetelés természetes alapanyagból, bazaltkőből készül. bazaltkő. Gyártásakor a megőrölt bazaltkő bekerül egy kohóba, ahol 1300-1400 Celsius-fokon megolvasztják, majd a folyékony bazaltkőből egy centrifuga henger segítségével vékony szálakat képeznek. Ezután kötőanyaggal és impregnáló olajjal kezelik, végül a szálakból paplant képeznek, amit aztán méretre vágnak és csomagolnak.
Előnyei: A kőzetgyapot természetes anyagokból készül, újrahasznosítható, kiváló hő- és hangszigetelő adottságokkal rendelkezik. A kőzetgyapot termékek tűzvédelmi szempontból is kiváló adottságokkal rendelkeznek: a legkedvezőbb, A1-es éghetőségi besorolásúak, nem éghetőek, tűz hatására füstöt, mérgező gázokat nem fejlesztenek, s égve nem csepegnek.
Ezen kívül megtartja alakját (vagyis nem érzékeny a hőingadozásra), kiváló páraáteresztő adottságának köszönhetően hagyja “lélegezni” az épületet, gombák, rovarok, rágcsálók nem károsítják és kellően hosszú az élettartama.
Az üveggyapot termékek fő alapanyaga az üvegtörmelék, vagyis a síküveggyárak melléktermékei. Ehhez még nagy mennyiségben kerül kvarchomok, amely Földünkön a leggyorsabban megújuló nyersanyagok egyike. Az üveggyapot szálak nagyon vékonyak és elég hosszúak.
Kép forrása: Unsplash.com / Szerző: Timothy Buck
Hirdetés (X)
