Gyakran olvashatjuk egyes dísznövények leírásában, hogy savanyú talajt igényelnek, valamint biztos tapasztaltuk már azt is, hogy minden igyekezetünk ellenére, a kertbe ültetett valamelyik növényünk nem fejlődött megfelelően.
A talaj szerkezete, tápanyagtartalma, valamint kémhatása jelentősen hat a növények fejlődésére, utóbbi a tápanyagok felvételét is befolyásolja. Ha a savanyú talajt igénylő növényeket, lúgos talajba ültetjük, akkor a magnéziumot és a vasat nem tudják felvenni, ami a klorofill képződéshez szükséges.
A talaj kémhatását alapvetően a talajképződési folyamatok, valamint az alapkőzet minősége határozzák meg. Bár egyéb anyagok is hatnak rá, nagyrészt a mésztartalomtól függ, hogy savanyú, semleges vagy lúgos talajról beszélünk-e.
A magasabb mésztartalmú talajok lúgosak, a mészben szegények savanyúak, míg a kettő közötti átmenetet semleges talajnak nevezzük. Ha ezt pH értékben szeretnénk kifejezni, akkor 4,5-6,8 között savanyú a talaj, 6,8-7,2 pH a semleges tartomány, e fölött pedig lúgos kémhatású a kertünk talaja.
Mielőtt nagyobb növénytelepítésbe kezdünk érdemes megvizsgálni, hogy milyen a talaj kémhatása, ezt követően két út áll előttünk. Vagy a talajnak megfelelő növényeket válogatjuk össze, vagy megpróbáljuk javítani a talajt.
A talaj kémhatásának vizsgálatához egy marék elmorzsolt földre öntsünk egy kevés háztartási sósavat. Ha a talaj meszes, tehát lúgos, akkor pezsegni fog, míg ha savanyú, akkor nem történik semmi.
A talajt többféle módszerrel is savanyíthatjuk, azonban ezek inkább csak átmeneti megoldást jelentenek. Végezhetünk részleges talajcserét, melynek során, az ültetőgödröt savanyú földdel töltjük fel. A talajcsere átmenetileg megoldja a problémát, azonban egy idő után a növény gyökérzete eléri az eredeti talajrészeket.
Választhatunk savanyító hatású műtrágyát is, valamint használhatunk fenyőtű, Sphagnum moha vagy aprított kéreg mulcsot, mely lebomlása során savanyítja a talajt. Szintén egy lehetőség az ecetes beöntözés, ehhez 10 liter vízbe, 1-2 evőkanál 20%-os ecetet kell keverni és ezzel locsolni a növényt.
Ha mindenképp savanyú talajt igénylő növényeket szeretnénk nevelni, akkor a legjobb megoldás, ha konténerbe ültetjük őket, amit a megfelelő kémhatású ültetőközeggel töltünk fel.
Most, hogy megismerkedtünk a különféle kémhatású talajokkal, valamint a talaj vizsgálatával és javításával, lássuk, melyek azok a gyakori növények, melyek savanyú talajt igényelnek.
Hortenzia
A kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) hatalmas gömb alakú virágaival díszíti a kertet. A virágok színét a talaj pH értéke befolyásolja, savanyú talajban a fehértől a kékig, míg meszesebb talajon a rózsaszíntől a pirosig terjedő árnyalatok a jellemzők.
Magnólia
A liliomfa (Magnolia) nemzetségbe bokros növekedésű cserjék tartoznak, a kertészetek kínálatában lombhullató és örökzöld fajokat is találunk. A legtöbb liliomfa tavasszal hozza látványos virágait, míg az örökzöld magnólia (Magnolia grandiflora) nyáron pompázik.
Rododendron
A rododendron vagy havasszépe (Rhododendron) rendkívül mutatós bokros növekedésű cserje, virágai május elejétől, június végéig díszítenek, annak függvényében, hogy milyen fajtát választottunk.
Kamélia
A japán kamélia (Camellia japonica) bokrosodó habitusú örökzöld cserje, amely Kína, Korea és Japán déli területén őshonos. Magyarországon szobanövényként és dísznövényként is forgalmazzák a kertészetek. Mészkerülő növény, ne ültessük meszes talajba, mivel lúgos kémhatású földben levelei megsárgulhatnak.
Japán juhar
A japán juhar (Acer palmatum) Ázsiából származó kistermetű lombhullató fa, mely gyönyörű színekben pompázó lombjával, szeldelt leveleivel díszít. A kissé árnyékosabb, párásabb kertrészekbe érdemes ültetni, az ázsiai stílusú kertek egyik elmaradhatatlan növénye.
Csarab
A csarab (Calluna vulgaris) alacsony-közepes termetű évelő örökzöld cserje, remek választás balkonládába és a kertbe is. Ha megfelelő helyre és talajba ültetjük, nagyon hosszan díszít rózsaszín, fehér, piros, vagy sárga virágzatával.
Alpesi hanga
Az alpesi hanga (Erica carnea) akár talajtakaróként ültetjük, akár sziklakerti növényként, különleges színfoltja lehet a kertnek. Virágzási ideje tél végétől tavasz közepéig tart, azaz éppen akkor pompázik, amikor a legtöbb növény téli álmát alussza.
Tőzegrozmaring
A tőzegrozmaring (Andromeda polifolia) alacsony termetű, kifejlett korában 0,5 méter magas, kúszó növekedésű félörökzöld díszcserje. Levélzetét kékes-szürke árnyalatú levelek alkotják. Kicsi, csepp alakú, rózsaszín árnyalatú virágai, júniustól októberig díszítenek.
Csengőbojt
A csengőbojt (Enkianthus campanulatus ‘Red Bells’) kb. 1-1,5 méteres magasságot elérő, lassú növekedésű, lombhullató díszcserje, melyet szoliterként érdemes ültetni a kertbe. Világoszöld színű levelei, ősszel narancsos-piros árnyalatúra színeződnek. Májusban hozza harang alakú „csengőcskéit”, melyek piros színnel erezettek, sötétpiros végűek.
Hegyi babér
A hegyi babér (Kalmia latifolia) kb. 1,5-2,5 méteres magasságot elérő örökzöld, melyet látványos virágzata miatt szoliterként érdemes ültetni. Harang alakú, rózsaszínben vagy fehérben pompázó virágai tavasz végén, valamint a nyár első felében nyílnak.
Bóbitacserje
A bóbitacserje (Fothergilla gardenii ‘Blue Mist’) kb. 2-3 méteres magasságot elérő, lombhullató cserje, melyet szépsége miatt szoliterként érdemes ültetni. Fehér színű, mézes illatú virágai a lombfakadás előtt díszítenek, sűrűn borítják az ágakat, több hétig nyílnak.
Áfonya
Az áfonya (Vaccinium) nemzetségbe savanyú talajt kedvelő cserjék és félcserjék tartoznak. Az áfonya dísznövényként, valamint termése miatt is ültethető a kertbe, tavaszi virágzása valamint őszi lombszíneződése is látványos. Sövény kialakítására is alkalmas.
Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adnunk a savanyú talajt kedvelő növényekkel kapcsolatban. Sikeres kertészkedést kívánunk!
Képek forrása: Freepik.com; Pixabay.com; Wikipédia / Szerző: Pmau; Flickr / Szerző: Lotus Johnson / Licence: CC BY-NC 2.0; Flickr / Szerző: James Gaither / Licence: CC BY-NC-ND 2.0; Flickr / Szerző: Maja Dumat / Licence: CC BY 2.0
