Az építkezés sok ember életének egyik legnagyobb befektetése. Ahhoz, hogy a végeredménnyel — amelyben az időnk legnagyobb részét tölteni fogjuk — maradéktalanul elégedettek legyünk, el kell mélyednünk a témában. Minél kevesebbet szeretnénk költeni más szakemberek segítségére, annál mélyebben kell belevetnünk magunkat a szakmai információk tengerébe.
Ennek első lépése az, hogy megismerjük, milyen eszköztár áll a rendelkezésünkre: az alapanyagoktól kezdve a legfrissebb trendeken át a szakemberek tevékenységeinek megismeréséig.
Az alábbiakban pontosan ehhez nyújtunk segítséget, következzenek tehát a leggyakrabban feltett kérdések és a legnépszerűbb tévhitek az építkezés tájáról — kívülről befelé haladva!
1. Tévhit: elég csak a falakat szigetelni
Szerkezetkész házról akkor beszélhetünk, amikor már stabil alapokon áll: elkészült az alap, állnak a falak, és a tetőszerkezet is teljes.
Ebben a fázisban nem csupán az a fontos, hogy az épület — statikailag — stabillá váljon, hiszen ilyenkor dől el az is, hogy mely szobák lesznek a legnaposabbak és legvilágosabbak, milyen hőmegtartással fog rendelkezni a ház, mekkora üvegfelület kerül a külső falakra, és így tovább.
Az egyik leggyakoribb tévhit pontosan ehhez kapcsolódik: sokan azt hiszik, hogy a megfelelő hőmegtartáshoz elég csupán a falakat szigetelni.
A valóság ezzel szemben az, hogy amikor a ház melegének — vagy éppen hűvösségének — megtartásáról beszélünk, akkor teljes rendszerben kell gondolkodnunk, ami ebben a korai szakaszban azt jelenti, hogy a falak mellett a lábazatra, illetve a tetőre is gondolnunk kell.
Emellett az is rendkívül fontos, hogy a megfelelő helyeket a megfelelő alapanyaggal (például EPS) szigeteljük. Csak így érhető el, hogy a ház megtartsa belső hőmérsékletét és ne vegye át a külső időjárás tulajdonságait.
Erre azonban nemcsak a szerkezeti kialakításkor, hanem később, a belsőépítészeti és a gépészeti megvalósítás során is figyelnünk kell!
2. Tévhit: melegburkolat alá nem kerülhet padlófűtés
Maradjunk a hőmegtartás példájánál, hiszen az utóbbi hetek egyik legforróbb témájává vált az energiaárak megdrágulása miatt.
Ahogy azt korábban írtuk, a meleg vagy hideg benntartásához rendszerben kell gondolkodnunk, aminek a fűtés is fontos része. Olyan fűtési — vagy hűtési — megoldást érdemes választanunk, ami a leghatékonyabban, a legkisebb költség mellett éri el számunkra a kívánt hőfokot, de mindezt úgy, hogy az általunk vágyott egyéb építési megoldásokat sem lehetetleníti el.
Amennyiben például radiátorokkal szeretnénk fűteni, a legjobban akkor járunk, ha az ablakok alá helyezzük őket, hiszen — legyen szó bármilyen modern megoldásról is — tökéletes nyílászáró nem létezik, ezért az ablakok körül lesz a leghidegebb.
Tehát ha a fűtés szempontjából optimális helyre helyezzük a radiátorokat, akkor azzal sajnos korlátot szabunk a lakberendezésnek, hiszen a radiátor hőleadását nem érdemes bútorokkal csökkenteni — a különböző fűtési megoldások tehát szabályozhatják, hogy otthonunk miként fog festeni, amikor elkészül.
Érdemes azonban jól utánajárni a fülünkbe jutó információknak, hiszen sok tévhit kering az éterben. Ezek közül az egyik például, hogy egyes fűtésrendszerek — például az elektromos — nem telepíthetőek melegburkolat alá.
Szerencsére ez nem igaz: a mai modern elektromos fűtés megoldásoknak éppen az az egyik legnagyobb előnye, hogy szinte bármilyen burkolat alá kényelmesen, biztonságosan telepíthető, akár az aljzatszint jelentős megemelése nélkül is.
Amikor tehát ilyen információk jutnak el hozzánk, érdemes utánajárni a dolgoknak, vagy még jobb, ha egy erre alkalmas szakember véleményét kérjük ki.
3. Tévhit: a lakberendező és a belsőépítész egy és ugyanaz
Az otthonunk belsejét mi magunk is kialakíthatjuk, ám az esetek 99%-ában sokkal jobban járunk, ha belsőépítész szakembert bízunk meg a feladatok elvégzésével.
Ők minden egyes nap ezzel foglalkoznak, ezáltal ismerik a modern technológiák működését, elérhetőségét — és keverni tudják őket a hagyományosabb megoldásokkal is, mindezt ízlésesen, kifinomultan.
Napjainkban egyre fontosabbá válik például a hatékonyság, hiszen rohanó világunkban az embereknek kevesebb ideje van, ezért amikor otthon vagyunk, azt szeretnénk, hogy minden logikusan, kényelmesen kialakított, ezáltal kézenfekvő legyen.
Ehhez azonban a bútoroknak, a berendezéseknek, sőt még a belső falaknak is olyan helyre kell kerülniük, ami a legkényelmesebb használatot teszi lehetővé.
Ide kapcsolódik az utolsó tévhitünk: a lakberendező és a belsőépítész egy és ugyanaz.
Valóban igaz, hogy mindkét szakember a belső tér élhetőbbé alakításán dolgozik, ám míg a lakberendező főleg a kész terek kialakításával és berendezésével foglalatoskodik, addig a belsőépítész akár a falakat, a tereket és azok funkcióit is felcserélheti, ha ezt szükségesnek látja.
Az építkezésnél tehát fontos, hogy képben legyünk a definíciókkal, a szakemberek és a használati tárgyak szerepével, ezáltal a legmodernebb megoldások működésével és elérhetőségével is. Mindez csak úgy érhető el, ha beleássuk magunkat a témába, vagy olyanok segítségét kérjük, akiknek ez a hivatása.
Képek forrása: Pixabay.com; Unsplash.com / Szerző: Krystal Black
Hirdetés (X)
