Mielőtt egy gyógyszer forgalomba kerülne, számos vizsgálat és kísérlet előzi meg az engedélyezését, viszont a legtöbb mozgásszervi beavatkozás esetén nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy a műtét mennyire lesz hatékony.
Honnan tudhatjuk azt, hogy az operáció utáni javulás nem az eltelt időnek vagy az orvosba vetett hitnek köszönhető? Többek között erre az érdekes kérdésre is keresi a választ Olosz József, a Sherlock Rehab vezető gyógytornásza, manuálterapeutája.
Álműtét is létezik?
Az Oxfordi Egyetem ortopédiai sebészetének professzora, Andrew Carr több sebészeti implantátum fejlesztője, a sebészeti placebo kísérletek egyik úttörője szerint csak „vak” beavatkozásokkal lehet megállapítani egy beavatkozás valódi hatásfokát.
Amíg gyógyszerek esetén a placebo egy hatástalan cukortabletta, addig a műtéteknél álműtöttek képviselik az úgynevezett placebo csoportot.
A tudományos vizsgálat előtt a pácienseket véletlenszerűen két csoportra osztják, mindkét csapat ugyanazon a procedúrán vesz részt – műtéti előkészületek, altatás, érzéstelenítés –, csupán annyi különbséggel, hogy míg az egyik csoportban az orvos valóban eltávolítja a kóros szöveteket, addig az álműtétnél csak egy vágást végez a bőrön, majd összevarrja.
A tanulmány további részében megfigyelik a betegek állapotát. Ha a “valódi műtéti” csapatban a betegek javulásról, míg az “álműtéten” átesett csoportban további panaszokról számolnak be, akkor a beavatkozás sikerült.
Amennyiben mindkét táborban gyógyulás tapasztalható, akkor a műtét nem hatékony, hiszen a változás valószínűleg a placebo hatásnak köszönhető.
Műtét, injekció vagy gyógytorna?
Nehéz döntés, hiszen az orvos injekciót, gyógyszert vagy műtéti beavatkozást javasol, a masszőr masszázst, a gyógytornász tornát és így tovább. Érdemes azonban tudni, hogy számos olyan tudományos eredmény született, amelyekben gerincműtétet hasonlítottak össze konzervatív terápiával – gyógytornával, masszázzsal, fizikoterápiával.
Gerincprobléma esetében placeboműtéteket ugyan még nem végeztek, mégis érdekes következtetésekre jutottak a szakértők. A vizsgálatok során például összehasonlították a gerincfúziós műtét hatását a gyógytornáéval, az után követés során pedig nem találtak különbséget az eredményekben.
Mindemellett tudjuk, hogy injekcióval is kezelhető a derékfájdalom – kutatások bizonyítják, hogy a beavatkozást követően hirtelen javulásról számolnak be a páciensek, ugyan úgy ahogyan a placebo injekció után is.
Hiszünk benne, hogy segít
Az agyban placebo hatás során hírvivőanyagok (dopamin, endorfin) szabadulnak fel, amelyek erős fájdalomcsillapító hatással bírnak. Továbbá azt is tudjuk, hogy az orvos-beteg kapcsolat egyik fontos tényezője, hogy a páciens miként érzi magát a kezeléstől, hogyan reagál rá – magyarázta a Harvard egyetem placebo kutatója, Ted Kaptchuk professzor.
Az operációs szertartás nagyon erős placebo hatást vált ki: az érzéstelenítés, a fúró hangja, a szagok, a megnyugtató szavak vagy a műtét végén, amikor az MR felvételen megmutatja az orvos, hogy honnan vágta ki a sérvet. Ezek a tényezők megerősíthetik az ember agyában azt a hitet, hogy olyan dolog történt, ami segíteni fog a gyógyulásban.
Minél nagyobb, annál jobb?
Más kutatások szerint sokszor gondoljuk úgy, hogy egy nagyobb kapszula hatékonyabb, mint egy kisebb tabletta. Agyógyszernek gyengébb placebohatása van, mint egyinjekciónak, viszont egyik sem közelíti meg az orvos szikéje által vágott műtéti heg gyógyító erejét. Azaz sokszor gondoljuk úgy, hogy minél invazívabb (szúrás, vágás) egy beavatkozás, annál hatékonyabb.
Ha felvágjuk, meggyógyul?
Ha valaki térdfájdalommal elmegy az orvoshoz, és az MR felvétel porcleválást mutat, akkor sokszor úgy gondolunk a sérült szövetre, mint mikor szálka megy az ujjunkba. Ha felvágják az érintett testrészt és eltávolítják a baj okozóját, akkor biztosan meggyógyulunk.
Az emberi szervezet működése azonban rendkívül összetett és bonyolult folyamat – ha valami feszül vagy fáj, még nem biztos, hogy a testünkben elkopott/elromlott egy “alkatrész”.
Nem alkatrészekből épül fel a testünk, ne akarjuk kicserélni a hibás elemet.
Jonas Bloch Thorlund dán professzor és kutató így nyilatkozott: “Lehet neked térdízület szakadásod anélkül, hogy valamilyen panaszod lenne”.
Ez érvényes a derékfájdalmakra is. – Sokan keresnek meg a derekukról készült MR felvétellel, ami bizonyítja a gerincsérvet ezért úgy gondolják, amiatt fáj a derekuk. Azonban érdemes tudni, hogy a MR-en/röntgenen látott elváltozások és a panaszok között nem mindig szoros az összefüggés – hívta fel a figyelmet Olosz József.
Kockázatos csapda
A beavatkozások placebohatása egy ördögi kör, egy csapda, mivel sokszor szükségtelen és veszélyes beavatkozás által érnek el eredményeket, aminek súlyos következménye lehet. A betegek jobban lesznek, ezért az állapot javulásukat tévesen a műtéttel azonosítják: “Jobban vagyok, mert megműtöttek”.
Ebbe a csapdába az orvosok is beleeshetnek, nem csak a páciensek.
Ian Harris a Sebészet, a legvégső placebo című könyvében így fogalmaz: „Általában a sebészek úgy vélik, hogy helyesen járnak el, és nem azért, mert figyelmen kívül hagyják a bizonyítékokat, egyszerűen egyesesetekben a minőségi adatok hiánya megengedi a sebészeknek, hogy mindig elvégezzék azokat a beavatkozásokat, amiket megtanultak mentoraiktól, amikről azt gondolták, hogy működik és csak azt kell tenni, amit mindenki más is tesz.”
Ha a beteg valóban jobban van a műtét után, akkor az orvos is elégedett a munkájával: “Megműtöttem ezért jobban van”. Látszólag mindenki boldog, de Ian Harris szerint egy ördögi kör alakul ki.
– Amint a sebész elfogadja a tényt, hogy a műtét hatékonysága részben vagy teljes egészében placebo és ennek ellenére is folytatja, akkor eltörli az egyetlen gátat a klinikai orvostudomány és az alternatív orvoslás között – fogalmazta meg aggodalmát a professzor.
Amíg az alternatív orvoslás nem jelent olyan nagy kockázatot, addig a beavatkozások következményei annál inkább!
Képek forrása: Pexels.com; Sherlockrehab.hu
Hirdetés (X)
